Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság

Vízgazdálkodás

Korunk egyik legnagyobb kihívása a vízzel való komplex gazdálkodás, a vizek mennyiségi és minőségi számbavétele, a vízkészletek átgondolt, tervezett használata, a vizek minőségének megőrzése a fenntartható fejlődés figyelembevételével.

A vízgazdálkodás - ennek a komplexitásnak az elvén - egyik meghatározója és koordinátora a gazdasági és a társadalmi vízigények kielégítésének, a természetes vízkészletek számontartásának, megőrzésének és védelmének. Mindezek mellett, az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás az eszköze, a megfelelő árvízvédelem és vízkárelhárítás megválasztásának, az anyagi és természeti javak védelmének.

Az Igazgatóság vízgazdálkodási, vízgyűjtő-gazdálkodási feladatait a Vízgazdálkodási és Vízrajzi Monitoring Osztály végzi, illetve a többi szakágazatot is bevonva koordinálja.

A Vízgazdálkodási és Vízrajzi Monitoring Osztály az Igazgatóság állami alaptevékenysége körében gondoskodik a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 36. §-ban meghatározott vízgazdálkodási feladatok ellátásáról.

Vízgazdálkodási feladatainkat az Európai Unió vízpolitikájában (2000/60/EK irányelv "Víz Keretirányelv", továbbiakban VKI) megfogalmazott célokkal és feladatokkal összhangban látjuk el.

Vízgazdálkodási feladataink meghatározója a VKI célok eléréséhez szükséges intézkedéseket összefoglaló vízgyűjtő-gazdálkodási terv.

Feladatunk a működési területet érintő vízgyűjtő-gazdálkodási alegységek elkészült terveinek felülvizsgálatában, az intézkedési programok végrehajtásában való közreműködés, továbbá ezzel összhangban a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok, a kiemelt térségek és a megyék területrendezési tervének véleményezése.

A vízgazdálkodási szakágazat feladatát képezi az Igazgatóság működési területének vonatkozásában a vízkészletek mennyiségi számbavétele, a vízkészletek változásának a figyelemmel kísérése, értékelése, valamint adott esetekben a szükséges intézkedések kezdeményezése, illetve azok végrehajtása.

A vízgazdálkodási szakigazgatási tevékenység magába foglalja a működési területen lévő vízhasználatok számbavételét, nyilvántartását, ellenőrzését, az igénybe vett - előzőekben említett - vízkészletek rendszeres állapotértékelését, valamint a kettő összevetésével a vízkészlet-gazdálkodási helyzetértékelés elvégzése. A vízkészlet-járulékot fizetők telephelyeinek nyilvántartásba vétele is Igazgatóságunkon történik.

Állami alaptevékenységünk körében a Vízgazdálkodási és Vízrajzi Monitoring Osztály feladata a felszíni és felszín alatti vizek és vízhasználatok, vízgazdálkodási rendszerek és védművek fenntartásával, üzemeltetésével, fejlesztésével, a vízkárelhárítási védekezéssel, valamint a távlati vízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartásával összefüggő vízgazdálkodási, vízrajzi adatok gyűjtése és ezek szakterületi információs rendszerek rendelkezésére bocsátása, szolgáltatása.

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása

Az ÉMVIZIG működési területét érintő Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek

2000-ben az Európai Unióban megalkotásra került a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK számú irányelv, közérthetőbb nevén Víz Keretirányelv.

Az EU tagországaiban az Európai Unió új vízpolitikája, a "Víz Keretirányelv" (2000/60/EK irányelv, továbbiakban VKI) 2000. december 22-én lépett hatályba.

A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek "jó állapotba" kerüljenek. A keretirányelv szerint a "jó állapot" nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. Az irányelv a vízvédelemmel kapcsolatban keretet ad a tagországok saját szabályozásainak elkészítéséhez, valamint különböző vízvédelmi intézkedéseket fogalmaz meg.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előirányzott célkitűzések végrehajtása. Ennek megfelelően a VKI hazai jogrendbe ültetése 2003-2004. folyamán megtörtént.

A VKI céljainak eléréséhez a vízgyűjtő-gazdálkodási egységek és ezen belül az egyes víztestek azonosítását, az elvégzendő feladatok meghatározásához szükséges állapotfelmérés eredményeit, és az ezek alapján javasolt intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként született meg.

A VKI és a VGT fő célja az összes víztest jó állapotának elérése.

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza az összes szükséges információt, amely az egyes víztestekről rendelkezésre áll, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák jelentkeznek adott tervezési területen és ezek okait, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség.

A VKI szerint a vízgyűjtőkerület képezi a tervezés alapját, ugyanakkor mivel Magyarország teljes területe a Duna-medencébe esik, így ellentétben a legtöbb országgal csak egy vízgyűjtőkerület vízgyűjtő-gazdálkodási tervében érdekelt.

A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási terv az ország egész területére elkészült. A nemzetközi, valamint a hazai előírások kielégítése és a hatékony társadalmi véleményezés érdekében a tervezés hazánkban több szinten (országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv, részvízgyűjtő tervek szintje, tervezési alegységek szintje, víztestek szintje) valósult meg.

Az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv a Duna közvetlen, a Dráva, a Tisza és a Balaton részvízgyűjtő tervein, valamint az ezeket tovább osztó részegységek, illetve 42 vízgyűjtő tervezési alegység tervein alapul.

A tervezés gyakorlati okokból, továbbá a társadalom hatékonyabb bevonása érdekében az alacsonyabb egységszintekről haladt a nagyobb egységek felé.

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság működési területét a Tisza részvízgyűjtőn belül az alábbi tervezési alegységek területe fedi le:

  • Bodrogköz tervezési alegység
  • Tokaj-hegyalja tervezési alegység
  • Hernád, Takta tervezési alegység
  • Sajó a Bódvával tervezési alegység
  • Bükk és Borsodi-Mezőség tervezési alegység
  • Hevesi-sík tervezési alegység (csak részben, nagyobb része a KÖTIVIZIG működési területére esik)
  • Tarna tervezési alegység

A 2-4. sorszámú Bodrogköz megnevezésű tervezési alegység - a Tisza részvízgyűjtő részeként - a Bodrog - Tisza - országhatár által határolt területet foglalja magába. Az alegység területe Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, annak észak-keleti csücskében helyezkedik el.

A 2-5. sorszámú Tokaj-Hegyalja megnevezésű tervezési alegység - a Tisza részvízgyűjtő részeként - gyakorlatilag a Bodrog-folyó jobb parti hazai vízgyűjtő területe, mely a szlovák határ és a Szerencs-Takta vízgyűjtő közötti területet foglalja magába. Az alegység területe teljes egészében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el.

A 2-7. sorszámú Hernád-Takta megnevezésű tervezési alegység - a Tisza részvízgyűjtő részeként - a Hernád magyarországi és a Szerencs-Takta vízgyűjtő területét foglalja magába. Az alegység területe teljes egészében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el.

A 2-6. sorszámú Sajó a Bódvával megnevezésű tervezési alegység - a Tisza részvízgyűjtő részeként - a Sajó magyarországi vízgyűjtőjét foglalja magába, a Hernád és a Szerencs-Takta vízgyűjtője nélkül. Az alegység területe teljes egészében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el.

A 2-8. sorszámú Bükk és Borsodi-Mezőség megnevezésű tervezési alegység - a Tisza részvízgyűjtő részeként - az Eger-, Laskó-, Csincse-patakok és mellékágainak vízgyűjtő területét foglalja magába.

A 2-9. sorszámú Hevesi-sík megnevezésű tervezési alegység - a Tisza részvízgyűjtő részeként - az ország középső részén, a Tisza jobb partján helyezkedik el, az alegységet nyugatról a Zagyva, északról a Laskó és a Tarna patakok természetes vízgyűjtői, délről és délkeletről a Tisza-folyó határolják.

A 2-11. sorszámú Tarna megnevezésű tervezési alegység - a Tisza részvízgyűjtő részeként - a Tarna-patak vízgyűjtő területét foglalja magába. Az alegység az Alföld középső részén a Közép-Tisza vidékéhez tartozik, nagyobbrészt Heves megye, kisebb részt Nógrád megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén helyezkedik el.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a jelentős vízgazdálkodási problémák okainak csökkentésére vagy megszűntetésére intézkedések kerültek kidolgozásra. Az intézkedések programja tartalmazza a VKI céljainak megfelelően a vízfolyásokra, állóvizekre és felszín alatti vizekre, valamint a védett területekre vonatkozó környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges szabályozási, műszaki, finanszírozási, intézményrendszeri feladatokat.

Az intézkedések tervezése (egyeztetése) különböző léptékben történt: a szabályozási és a finanszírozási háttér valamint az intézményi intézkedések tervezése országos szinten, a közvetlen állapotjavító intézkedéseké pedig víztest szinten. Az utóbbi csoportba tartozó intézkedéseket az alegység, a részvízgyűjtő és az országos szintű tervek a léptéknek megfelelő hangsúlyokkal és részletességgel foglalják össze. Az országos terv az ún. átfogó intézkedéseket mutatja be. Az alegység terv az intézkedéseket a jelentős vízgazdálkodási problémák és az azokat kiváltó okok szerinti felépítésben tárgyalja, ezen belül megjelennek a jelenleg érvényben lévő intézkedések és a további, megvalósítandó intézkedések. Az egyes intézkedéscsoportok egyaránt tartalmaznak szabályozási feladatokat, illetve a szabályozással összhangban megvalósuló műszaki intézkedéseket. A jó állapot eléréséhez szükséges javító beavatkozásokat össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, de szigorúan a VKI elvárásainak figyelembevételével.

Az országos és a részvízgyűjtők vízgyűjtő-gazdálkodási terve, valamint az alegységek terve, továbbá az ezek alapját képező valamennyi dokumentum megtalálható a www.vizeink.hu honlapon a Dokumentumtárban.

Igazgatóságunk "a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről" szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 36. § 2.1. pontja alapján részt vesz a VGT készítésében, felülvizsgálatában és az intézkedési programok végrehajtásában.


Az Igazgatóság személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatása elérhető a linkre kattintva